A Pizzarománc egy kedves kis romantikus vígjáték, semmi több. Sokszor megmosolyogtató a kedvessége és nem obszcén módon vicces, nem használ semmi durvább felnőttes humort, egyszerűen csak egy bájos kis filmecske. Ez a báj az, ami szerintem nagyon hiányzik a mai mozis kínálatból, nem lesz belőle örök érvényű darab, sem kultfilm, de kiválóan tud szórakoztatni.

Egy olyan történetet mesél el aminek ugyan már szakálla van, mégis karaktereiben, helyszínében és cselekményében olyan aranyos tud lenni, hogy megbocsájtjuk neki az egyszerűségét. Ugyan nem Hollywoodi produkció, mégis benne van a tipikus amerikai stílusú happy end, amit nem bánunk mert megmosolyogtatóan teszi.  A színészi játék a minimumra lett levéve. Pedig voltak emlékezetes pillanatok és alakítások is, csak épp annyira voltak erősek, hogy ne nyomják el vele a többieket. Megjelenésében, technikailag, zeneileg, stb, nem lehet belekötni, egész egyszerűen úgy volt jó ,ahogy volt.

Ehhez nem is lehet mit hozzáfűzni. Egy kedves, bájos romantikus vígjáték ami megmosolyogtat és van benne sok pizza.

Ennyi.