A jó karácsonyi film receptje egyszerű. Végy egy jó helyszínt, néhány bohókás vagy érdekes embert, romantikát, sok havat és némi humort és az egyvelegből nem sülhet ki rossz. Na most a humort annyira sikerült elszámolni, hogy sokszor inkább nyomasztó volt a hangulat. Fontos, hogy legyen benne drámai jelenet és nem is hiányzik, ellenben túltolják a drámázást és a családi gondokat. Ami nem lenne baj, ha nem vígjátékként akarnák eladni.

És sajnos nagyon nem az. Naaaagyon sok lassú, vontatott jelenet van a játékidő alatt, a cselekmény alíg akar előre döcögni és nem is nagyon tudja, hogy igazából mit is akar bemutatni illetve, hogy melyik családtaggal szeretne foglalkozni. Ha minddel az sem lenne baj, amennyiben az arányok megvannak, csakhogy nincsenek. A fő drámaforrás talán a nagyszülők házassága. A gyerekek megvannak, de nem kapnak elég időt a kibontakozásra, mindenkire a lehető legkisebb időt fordítják és bár vannak szimpatikus karakterek, ők sem tudják feledtetni az unalmat.

Pedíg a stáb tele van nagy nevekkel.

Diane Keaton idegesítő, de nagyon. Nem a színésznő, hanem akit játszik. A férjét alakító John Goodman kedves és aranyos, de ennyi. Elképzelni sem tudom, hogy ők 40 évig házasok lehetnének. 5 perc Charlotte-al és én a falat kaparnám. Ed Helms most visszafogott volt és szintén voltak nagyon zavaró pillanatai. Amanda Seyfried feleslegesen volt jelen, ahogy  Marisa Tomei is, akik csak asszisztáltak a többiekhez. Szintúgy Anthony Mackie, aki csak azért kellett, mert ő volt a kötelező fekete/meleg szereplő. Alan Arkin nagyon szerethető volt, ahogy az Olivia Wilde-Jake Lacy páros is.

A téli táj adott, a zene jó volt, az alaphangulat is, de aztán jött a rengeteg erőltetetten belezsufolt jelenet és a mérhetetlen unalom, néha megszakítva egy kis romatikával és kedvességgel. Összességében ez nem egy jó karácsonyi mozi, maximum egyszer nézősnek mondanám. A remek színészgárda ellenére a forgatókönyv és a rendezés is gyenge volt, ami elég ahhoz, hogy elrontsa az élményt. Remélem másnak jobban bejön majd. 

Ennyi.