A viszonylag érdekesnek tűnő történet ellenére ez a film dögunalmas. Van benne lövöldözés, verekedés, férfias rivalizálás és ennek ellenére is merő unalom. Hiába gyönyörű a helyszín, hiába van megtömve fantasztikus színészekkel, egész egyszerűen nem éri meg, hogy pénzt áldozzon rá bárki. Sem moziban, sem digitálisan. Én sajnos rászaladtam, mert az előzetes megfogott, illetve a poszter is ígéretesnek tűnt.

A cselekmény rém egyszerű és rém lassú. Szegény Duke-ot folyamatosan próbálja megölni valaki, ráadásul elég amatőr módon, folyton felsül. Suzie folyamatosan ki akarja rúgni Duke-ot, mert túl sokat költ, és Leo pedig folyamatosan szeretne összejönni Suzieval. Az egész történet során folyamatosan történik valami és ez a valami a folyamatos unalom - többet nem használom ezt a szót. Mindezen események ellenére egyszerűen nem érezzük, hogy telne az idő, mert olyan lassú és vontatott az egész.

Na de legalább akkor a két színész legenda kitesz magáért ugye? Hááááááát ... Igen is, meg nem is. Morgan Freeman próbál vicceskedni, táncikál és mindent elkövet, hogy a maximumot kihozza a karakteréből, ha már annyira gyenge szerepet írtak neki. Tommy Lee Jones már nem is próbálkozik, annyira látszik rajta az unalom, hogy csak na. A nő, vagyis Rene Russo elsőre kemény, aztán esetlen, majd hisztis és a végére megint kemény lesz. Úgy változtatja a hangulatait, mint a kaméleon a színét. Minden igyekezetük ellenére sem tud egyikük sem, összekaparni egy igazán humoros pillanatot a film során. A mellékszereplők érdektelenek és felejthetőek voltak, van olyan aki csak feltűnt és aztán semmit sem kezdtek vele.

A legnagyobb fájdalmam, hogy a forgatókönyvért és a rendezésért is az a Ron Shelton felelt, akinek olyan alkotásokat köszönhetünk, mint a Zsákolj ha tudsz, Csont nélkül, Öreg harcos, Fejjel a falnak vagy a Hollywoodi őrjárat. 

Nem tetszett, nagyon nem. Még egyszer nézősnek sem nevezném. Sajnálom azt a másfél órát amit rá áldoztam.

Ennyi.