Történet: A szamurájok és nindzsák korában járunk, ahol a már sokszor hallott történelmi figurák csapnak össze. Ezúttal egy mindent sötétségbe borító erőt akarnak a magukénak tudni, hogy megdönthessék a sógun hatalmát, háborút szítsanak vagy csak hogy a feje tetejére állítsák a világot. Az események középpontjában egy papnő,Isanami áll, akit orgyilkosok üldöznek, miután a templomot ahol addig élt teljesen elpusztították, az emberekkel együtt. Isanami belebotlik egy harcosba (Saizo), aki először nem akar segíteni neki, de miután ő is belekeveredik kénytelen lesz megmenteni és ha már cserébe egy kis ételt kap, el is kíséri Ueda várába, ahol Sanada Yukimura az oltalma alá veszi. De hogy sikerüljön megakadályozni az elrablását és ami azt követné, szüksége lesz 10 harcosra.

Megvalósítás: Anno még olvastam a mangából fejezeteket, akkor érdekesnek tűnt ezért úgy döntöttem adok neki egy esélyt. Ebben a témában és ezekkel a történelmileg is fontos szereplőkkel már korábban is számtalan film, sorozat, képregény, stb készült. A legutóbbi ami leginkább hasonlít ehhez, talán a Sengoku Basara volt. De itt ellentétben azzal, nem elégszenek meg tökös szereplőkkel, macsó harcosokkal és ördögi nőkkel. Itt túlbonyolítják ezzel a különleges hatalom maszlaggal, ami még nem is lenne rossz ötlet, de a tálalás nem a legjobb. Kliséhalmok ezerrel. Főszereplőnk, aki nem akar tartozni senkihez sem, nem akar szolgálni senkit és főleg nem akar megvédeni senkit, ám valahogy mégis egy vajszívű emberke ő, aki mindenkinek segít. Számomra a legzavaróbb talán a tipikus romantikus sorozatokra jellemző kiscsajos ragaszkodás volt, aminek ugyan volt némi értelme, de túlontúl erőltették ahogyan magát Isanami karakterét is, aki a vége felé inkább idegesítő volt mint szimpatikus. Ellenben az olyan karakterekkel akik szintén sok mindent megéltek és akiket végig kedvelni lehetett, még a negatív szereplőket is.

A cselekmény viszonylag pörgős, nagyjából minden részben harcoltak. A vérrel nem bántak szűkmarkúan, de egy-két kivételtől eltekintve nem lett belőle totális vérfürdő. Az animáció ennek megfelelően színvonalas volt, a hátterek csodásak voltak és a karakterek megjelenítése is részletgazdagra sikerült. A szinkron szerencsére itt is parádés lett és zeneileg sem lehetne belekötni semmibe. Ha kicsit jobb sztorit írtak volna hozzá, akkor lehetett volna belőle még egy emlékezetes mű is, de így csak beleolvad a hasonszőrű alkotások sorába. MAL : 7 pont