Történet: Egy zsoldost felbérelnek, hogy ölje meg azokat az embereket akik elrabolják, drogfüggővé teszik és prostitúcióra kényszerítik a fiatal lányokat. A megbízója bosszút akar álni, mivel a saját lányával is ez történt és lehet már nem is él. A korábban az ügynökségnek dolgozó kommandós egyenként vadássza le ezeket az embereket, miközben segíti őt egy Mae nevű utcalány és egy fegyverkereskedő, akivel korábban többször dolgozott együtt.

Megvalósítás: Az a tény hogy a filmet Prachya Pinkaew rendezte már önmagában rengeteget elárul. Ezt tudva áltam neki a produkciónak, hátha most hogy nem csak verekedésről fog szólni a mozi, és talán jó lesz. Újfent tévedtem, sajnos  nem lett igazam, mert a direktor úr továbbra sem ért máshoz, csak az akciójelenetek látványos bemutatásához. Ha belegondolunk akkor a Sárkány bosszúja, az On-Bak filmek és Harc szelleme is csak az akció miatt volt fogyasztható. Ezek a jelenetek is is megállják a helyüket, de mivel közben sok a felesleges üresjárat, a végére  unalmas lesz. Ehhez persze nagyon nagy mértékben hozzájárult Kevin Bernhardt forgatókönyve is, ami nélkülözött mindenféle folytonásságot. Az események ugyan követték egymást, de nem volt bennük dinamizmus, sok helyen csak úgy megállt a sztori, hogy filozófiát tömjenek belénk, vagy éppen misztikussággal lett átitatva a cselekmény, ami így egy elég felemás végjátékot eredményezett.

Aki tehát arra számít, hogy egy végig izgalmas akciófilmet láthat, az rossz lóra tesz. Mert bár a pörgős részek jók és szórakoztatóak, ezek sem mentik meg a logikai hibákkal teletűzdelt filmet, aminek csak a hátrányára válik ez a sok gondolkodás és az erőltetett ideológikus tanítások. Mégis ki lenne az, aki nem ítélné el ezeket az embereket a tetteikért?

A színészek közül senkit nem tudok kiemelni. Djimon Hounsou ugyan nagy kedvencem, de itt valahogy nem volt olyan karakteres mint lenni szokott, voltak jó pillanatai, de ennél ezerszer jobbat is láttam már tőle. Kevin Bacon is ugyanebbe a kategóriába esik, most nem volt túl meggyőző, neki is volt sokkal jobb alakítása. Jirantanin Pitakporntrakul személy szerint engem leginkább zavart, nem tudtam szimpatizálni vele, hiába volt pozitív karakter. Sahajak Boonthanakit olyan semmilyen volt. A nagy bűncézárt játszó Weeraprawat Wongpuapan és jobb keze, Abhijati 'Meuk' Jusakul sem volt igazán hiteles.

Egy szó mint száz, a sok lehetőséget kináló alapsztori, mindent kihagyott amit lehetett. A karakterek egysíkuak, sok a felesleges rész a cselekményben, a misztikum nagyon rossz ötlet volt, ha az akció nem lett volna jó, akkor végig sem nézem. Az Elephant White egy elég gyenge B mozi lett, amit maximum egyszer lehet megnézni.

Ennyi.