Az a baj ezzel a filmmel, hogy nem szóltak a készítőknek, hogy ha nem lesz benne izgalom akkor unalmas lesz. Mintha a forgatókönyvíró abban bízott volna, hogy az akció, vagy a színészek megmenthetik a kész művet. Nem így lett, a párbeszédek egészen egyszerűen laposak, nem volt bennük semmi figyelemfelkeltő. A cselekmény dióhéjban annyi, amit az előzetesekből tudni lehetett, hogy nem egy sima öngyilkossági kísérletről van szó, viszont vicces, hogy senkinek nem szúr szemet, hogy a nagy-nagy főszereplő egymagában diskurál a párkányon. Az meg egészen egyszerűen felháborító, hogy azt hiszik hogy a pár mondatos dialógus elég ahhoz, hogy megbízzunk egy totál teljesen ismeretlen emberben, akinél ráadásul lehet hogy bomba van. Ez a része úgy ahogy van egy összecsapott félész munka, semmi eredetiség nincs benne.
A történet azon része, amikor végre történik is valami, már jobban fest. A rendőrségi reagálás rendben van, az emberek reakciói szintén - habár fáj beismerni, hogy ilyenek vagyunk - , de minek kellett beletenni egy szerencsétlen idiótát, aki közben próbálja lázítani a tömeget és akit ennek ellenére a rendőrség nem távolít el a helyszínről. Ez csak egy azok közül a szereplők közül, akiknek a létezése értelmetlen.
Ennyi negatívum után azért tudok mondani értékelhetőt is. Az akciójelenetek a helyükün voltak, izgalmasak és lendületesek tudtak lenni. Még egy-két ilyen jelenetet beraktak volna a filmbe és talán nem lett volna ilyen rossz. A kameraman is melózott rendesen, szerencsére a Tolvajtempó és a Kardhal operatőre, ellentétben a rendezővel és az íróval, nem volt kezdő.
A színészekről nem tudok sok jót írni. Az már a Terminátor 4-nél és a Titánok harcánál világos lett nekem, hogy Sam Worthington nem tud játszani, egyszerűen nem volt benne élet. Anthony Mackie próbált valamit kezdeni a karakterével, de nem igazán volt lehetősége rá. Jamie Bell -ben szerencsére most sem csalódtam, továbbra is kedvelem a srácot. A partnerét alakító Genesis Rodriguez igen kellemes látványt nyújtott és nem is volt buta. Ha összejön neki, akkor lehet még normális szerepe, ahol nem csak a külsejét fogják nézni. Edward Burns egy mellékszereplő volt és hiába nézett ki úgy mint aki mindjárt elalszik, így is jókat derültem rajta. Titus Welliver nem volt szimpatikus, kicsit sem. Ed Harris-ről két dolog jutott eszembe, az egyik hogy a gátlástalan üzletember mennyire jól áll neki, a másik hogy milyen öreg. Elizabeth Banks ismét nagyszerű volt, eltekintve attól, hogy neki sem volt lehetősége igazán kibontakozni. Kyra Sedgwick mostani játéka, nagy nulla. William Sadler-nek nagyon örültem, nem is emlékszem mikor láttam utoljára moziban.
A borotvaélen lehetett volna egy nagyon jó kis mozifilm, a téma adott volt és a túsz\tárgyalós sztorikat amúgy is jól meg lehet csinálni - ebből a Nincs alku a kedvencem - , de sajnos nem tudtak egy közepesnél jobb pródukcióval kiállni a nézők elé.
Ennyi.
