Ebből már leszűrhető, hogy ugyan van benne sci-fi, akció vonal, azért a fő témája a romantika, humor és a hárem. Mindezen műfajból adódóan, minden létező klisével találkozhatunk és a történet is egy faék egyszerűségűvel bír. Legnagyobb hibájának azt rónám fel, hogy most elöször fordult elő velem, hogy a szereplő hölgyek közül, mindegyiket megkedveltem annyira, hogy bármelyiküket el tudtam volna képzelni a főhős oldalán és egy ideig úgy volt, hogy tudni ki lesz az, aztán a történtek ellenére semmi előrelépés nem lett az egészből, emiatt sokszor kicsit kuszává vált az egész, a befejezés jó volt. De nem is nagyon lehetett volna komolyabban elindítani a cselekményeket, mivel Izuru Yumizuru light novelje és az ebből készült manga, amit Kenji Akahoshi készített, a mai napig folytatódnak.

A karakterfelhozatal tetszetős és tényleg mindenkinek drukkolni kezd az ember egy idő után. A slice of life és a school of life animeknek megvan a szokásuk, hogy közhelyek tucatjait lövik el, mint az iskolafesztivál, a tűzijátékék és hasonlók. Ezekből itt is találni, de szerencsére nem a szokásos mértékben, igen visszafogottan csepegtették őket. Több olyan mellékszereplő volt, akit sajnos a rövid játékidő miatt nem lehetett rendesen bemutatni, vagy a személyiségüket, történetüket kibontani. Emiatt reménykedek, hogy a képregény formátum, sokkal csavarosabb és érdekesebb sztorit takar. Ez nem azt jelenti, hogy a sorozat megtekintése unalmas, épp ellenkezőleg. Fiatalos, lendületes, vidám és nem utolsó sorban remek technikai megoldásokkal dolgoztak a 8-Bit-nél.

A szinkronra a lehető legjobb seiyukkat szerződtették le. Olyan nevek sorakoztak fel mint Kouki Uchiyama (Ichika), Megumi Toyoguchi (Chifuyu), Yōko Hikasa (Houki), Asami Shimoda (Lin), Kana Hanazawa (Char), Marina Inoue (Laura), Yukana (Cecile),  Yukari Tamura (Tabane) és még sokan mások.

A grafikai megoldások jók, van hogy egyszerű egy jelenet képe, de van hogy iszonyat részletes. A tájképek és akciók gyönyörűek, főleg a víz feletti harcoknál mutatkozott meg a táj szépsége.Meglátszik rajta, hogy 2011-es, a hangzás és kép is kiváló.

A IS nem akar semmi mást mint szórakoztatni, nem lesz benne hatalmas háború, nem lesznek világmegváltó események, csak iskolai gondok, szerelmi rivalizálás és megvadult mecha-k. A dramaturgia jó volt, rögtön a kezdés után visszaugrunk az időben és a történet fonalát csak az utolsó részekben vesszük fel, ott ahol az első részben abbahagytuk, emiatt nem lesz elkülönülő a köztes, könnyedebb hangvételtől sem. Néhol nagyon bonyolítanak a cselekményen és a végére már tényleg nem tudni melyik lány lesz a befutó, csak reménykedhetünk, hogy a kedvencünk lesz az.

Azoknak ajánlanám, akik csak ki akarnak kapcsolni egy kicsit és élvezni egy amúgy teljesen üres történetet. Mert gondolatébresztésre nem számítson senki, egyszerű és kellemes kis sorozat ez. MAL : 8 pont

Ennyi.