A kevés mozis alkotással büszkélkedő rendező Rick Friedberg a forgatókönyvön is ügyködött, együtt Ron Kurzal és Dick Chudnowal. A Nielsen filmek történetére jellemző, hogy más produkciókat is bevonnak, amit aztán jól kiparodizálnak. Itt is volt minden, Apácashow, James Bond, Ponyvaregény, Féktelenül és a többi és a többi. Végül is ez határozza meg az élvezeti faktort, amiben itt sem volt hiány, poén poén hátán.

A másik ami miatt kedvelik ezeket a filmeket az emberek, azok a váratlanul felbukkanó színészek, vagy híres emberek - vagy azok utánzatai. A sztori amúgy rém egyszerű, de a sok kikacsintással elérték, hogy a nézőt érdekelje, mi fog legközelebb történni. A Mr. Magooval ellentétben, itt már voltak halálos áldozatok, de mivel ez is családi szórakozás, így az ízléses keretek között maradt. A verbális humorra sem lehet panasz, rengeteget lehet röhögni a beszólásokon.

Bill Conti filmzenéje egyszerre adja meg a hangulatot és egyszerre tér át a parodizálandó mozik zenéire, fantasztikus munkát végzett, elég csak a buszos jelenetre gondolnom. John R. Leonetti igazi profiként mindent elkövet, a hiteles látvány érdekében, a képei valósághűek, ugyanakkor el is rugaszkodnak a valóságtól. Az operatőr reputációja jelzi azt is, hogy a Piranha 3D-n is dolgozhatott, ami azért sokkal akciódúsabb lett.

A színészek remekül állták a sarat. Leslie Nielsen ismét zseniális volt, szó se róla, mindenkit lejátszott. Nicollette Sheridan iszonyat szexi volt és az akcentusa sem zavart be annyira, mint a szinkronnál. Charles Durning kifigurázta saját komolyságát, nagyon jól állt neki ez a szerep. Marcia Gay Harden még a ripacs alakításai előtt üdítően hatott. John Ales a tipikus segédemberként a hülye mondásaival sokat hozzátett. Stephanie Romanov két szerepben tűnt fel, anyja és lányaként.  Andy Griffith nem tudta eladni magát, mint gonosz. Inkább kinevettem mint utáltam. Mason Gamble alias McCluckey, nos ő mindenkinek ismerős lesz. Olyan emberek bukkantak fel még mint, Ray Charles, Hulk Hogan, Fabio, Pat Morita, Talisa Soto, Clyde Kusatsu, Carlos Lauchu és Mr. T, de még biztos páron átsiklottam.

Véleményem szerint mindenkinek kötelező, legalább egyszer megnézni. Ha tetszett akkor többször is. Igazi nagybetűs szórakozás, kár hogy még nyolcvan perc sincs. Ja és a bevezető Bond szerűt zenét Különc Al Yankovic énekli.

Ennyi.