Kevin Smith munkáiban még nem csalódtam, igaz azok a filmek, melyeket ő írt, sokkal jobbak azoknál, amiket csak rendez. Ez a feltevésem ebben az esetben is igaznak bizonyult.  Habár nem voltak benne olyan ütős párbeszédek, mint a Jay és Néma Bob-ban, a Shop Stop-okban, stb, de azért szerencsére egy kellemes másfél órás szórakozást nyújtott. Robb Cullen és Mark Cullen egy laza akcióvígjátékot írt, ami pontosan az is amire számítunk, se több se kevesebb. Mondjuk azt a dialógust amikor Bruce és Jason Lee folytatott az étteremben, kihagytam volna, vagy máshogy képzeltem volna el, eléggé röhejes volt.

Ami nagyon tetszett, az az hogy az akció és a humor teljesen egyensúlyban volt egymással, egyik sem ment a másik kárára. A két nyomozó közti összhang remekül működött és bár vártam hogy mikor esnek egymásnak, végig kitartottak és nem volt feszültség kettejük között. Ugratás az már annál inkább, egymással szemben is és a másik zsarupárossal szemben is.

David Klein operatőri munkája az átlagos feledés homályába vész, hiszen amint megcsodálhatnánk, hogy milyen jól néz ki ebben a szögben az a fa, máris egy lendületes hajsza közepén találjuk magunkat, vagy valami hasonló. Nem azt mondom, hogy rossz munkát végzett, csupán azt hogy nem volt nagyobb hatása a nézőre. Szerencsére azért a szokásos 30 vágás egy percen belül és a kamera rángatása elmaradt, ahogy a lassított effektek is.

A zene is hozta a régi akciófilmek hangulatát és elég sokban hasonlított a Beverly Hillsi Zsaru dallamaira, ami nem meglepő ha tudjuk, hogy ugyanaz a Harold Faltermeyer csinálta mindkettőt.

A színészekkel nem volt különösebben bajom. Sokan írták, hogy Bruce bá mennyire fancsali pofával játszott végig. Szerintem ez azért nem igaz, jó valamennyire unottnak nézett ki az elején, de szerintem ez a borús arc csak azért volt, hogy hitelesen játsszon egy adósságban úszó férfit, aki nem tudja kifizetni a kislánya esküvőjét. De lehet, hogy csak túl optimista vagyok, az viszont biztos hogy a későbbiekben ő is rendesen vigyorog.  A humorfaktor legnagyobb részét Tracy Morgan szolgáltatja és mint már oly sokan megjegyezték, őt lehet nagyon szeretni, vagy nagyon utálni, köztes út nincsen. Ezzel én is egyetértek, az Első vasárnapban kifejezetten nem bírtam, most viszont jókat nevettem rajta, habár néha túlzásokba esik. Ugyanakkor az akciórészeket is hitelesen hozza, így egy teljes értékű társ volt, nem csak egy vicces fekete srác figura. Kevin Pollak szokás szerint kitett magáért és a Robert De Niro utánzása fergeteges volt. A társát alakító Adam Brody méltó partner volt, jó ötlet volt berakni a filmbe. Cory Fernandez egész végig kemény és gonosz arcot vágott, semmi más nem volt, mint az ügyeletes rossz fiú. Ellenben Guillermo Díaz mint főellenség vegyes érzéseket keltett bennem, folyton olyan fejet vág mintha el akarná sírni magát és egyúttal a kellő pillanatban kegyetlen és szadista állat tud lenni. Ana de la Reguera olyan volt, mint Penelope Cruz bővített kiadásban és extrákkal. Rashida Jones még mindig szép és okos, ahogy a tévében eddig láttuk. A női fogat másik tagja a szépen felcseperedett Michelle Trachtenberg, akitől a jövőben jó lenne látni komolyabb szerepvállalásokat is. Seann William Scott volt ennél sokkal viccesebb is, de azért most is hű volt önmagához. Jason Lee már sokszor dolgozott együtt a direktor úrral, de sajnos most nem egy hálás szerepet kapott.

Ez a mozi sokakat megosztott és én is úgy ültem le elé, hogy nem voltak nagyobb elvárásaim, viszont bíztam Kevin Smith eddigi munkáiban. A filmrajongóknak mindenképpen pozitívum az a sok filmes és popkultúrális utalás és idézet amit a srácok levágnak. Nekem ez egy többször nézhetős limonádé volt, amit időről-időre elő lehet venni. Viszont fontos megjegyeznem hogy R kategóriás film, tehát kicsiknek nem ajánlott.