Katakura Kippei éli a középiskolások átlagos és nyugodt életét. Kicsit nemtörődöm, szórakozott, a lányok döglenek érte - majdnem mindegyik és a nagy családjával együtt lakik.

Egy nap hazatérvén egy kicsi lányt talál, aki mint később kiderül az unokahúga és a neve Yuzuyu. A lány anyukája a férje halála után úgy érezte, hogy többé nem tud gondoskodni róla és így átmenetileg a fiú családjához kerül. Kippei nővére rábízza a kis Yuzu-t, hogy vigyázzon rá és nevelje amíg az anyja érte nem jön.

Sokak meglepetésére kiderül, hogy Kippei alkalmas a feladatra, mert felelősségteljes és szinte egy anyuka minden feladatát ellátja. Pont ezért egyre többet tud beszélni, egyetlen igazi szerelmével Kokoroval, akit megérint ahogy kezd érettebbé válni. De nem egyszerű mindkét lánnyal megosztani az idejét.

A manga ami alapján készült Maki Yoko munkája és nyugodtan kijelenthetem, hogy elég szép sikereket ért el, ennek köszönhetően már akkor felfigyelt rá az animeipar, amikor még javában folyt a cselekmény. A jogokat a TMS Entertainment kapta meg - Buzzer Beater, D-gray Man - és egy 26 részes sorozatot készítettek belőle.

Míg a manga 2002 és 2005 között futott, az anime 2004 áprilisa és októbere között. Ebből adódóan nem tudom, hogy a befejezés mennyiben hű a mangához, habár valószínűleg nem sok a különbség, talán csak az anyu vonalon lehet változás.

Műfaját tekintve shoujo, slicce of life elemekkel, szerelemmel és egy kis drámával. A drámai rész érthető, mivel egy 5 éves kislány elszakítva - elhagyva - az anyjától máris rengeteg érzelmet szül, mindkét félnél.

A történet nem túl csavaros, ellenben hiteles és eredeti. Ahogy Kippei jellemfejlődését megtekintjük rájövünk, hogy sokban nem is különbözünk tőle.  Van jó pár rész, amikor sokaknak idegesítő lehet egy idő után, hogy Yuzu megpróbálja kisajátítani a fiút, de ez érthető, hisz ő az "egyetlen" aki tényleg törődik is vele. Így nem is lehet a szemére vetni, hogy sokszor megpróbál Kokoro és Kippei közé állni, ő is csak magányos mint bárki más, aki elvesztette azt az embert akit mindennél jobban szeretett és többet nem akar ilyet átélni. Végső soron ez tényleg önzés, de  nem lehet elítélni, mert csak egy biztos pontot keres az életében - habár 5 évesen annyira ezt nem fogja fel. Ezenkívül még több olyan kisebb történet van benne, ami érdemes a figyelemre.

Ha a karaktereket vesszük, akkor találkozhatunk a szokásos és a szokásostól eltérőekkel is - már ami az ilyen sztorikat illeti. Kapásból itt van Kippei, aki első látásra nem olyan, mint amilyennek később megismerjük. Sokkal több benne a komolyság és a felelősségérzet, mint azt várnánk. Aztán Yuzuyu is sokkal jobban átlátja a dolgokat, mint hinnénk. Kokoro sem az a tipikus barátnő jelölt, az ő természete teljesen az életére utal, ami nem is annyira irigylésre méltó. Vannak irigyek, féltékenykedők, gonoszkodók, barátkozók, időközben szerelemre ráébredők, és őrült, illetve bolondos alakok. Már Kippei családja is egy érdekes jelenség. A nővére ördögi, intelligens és a végsőkig harcol a szeretteiért. Az öccse valódi zseni, érett és sokkal értelmesebb mint a legtöbben. És a többi és a többi..... Vagyis tele van érdekes szereplőkkel.

Az anime minőségére nem lehet panasz, nem látszik rajta az az öt év. A hangzás ennek megfelelően megfelelő. Mondjuk egy ilyen sorozatnál, annyira nem veszi ki a részét a történetből, de ha nem zavar be az már jó. Zajok, zörejek, kisebb effektek a helyükön vannak, semmi extra pont jó.

A szinkron tökéletes, teljesen átjönnek rajta az érzések, ami a perfekt beleélésnek közönhető. Fujita Daisuke (Kippei), Hara Fumina (Kokoro), Tsuzurahara Miyu (Yuzuyu), Endou Kumiko (Suzuko), Itou Mika (Miki) kiemelkedően alakított. A többiek is kiválóan teljesítettek, de ők túltettek rajtuk is.

Ami a zenét illeti, az teljesen átveszi az anime hangulatát, ezt Kasamatsu Miki- nek lehet köszönni. Főként szintetizátor játszik, de klasszikus hangszerek is felcsendülnek benne. Tipikus shoujo zene, ami még külön is élvezhető.

A grafika tükrözi a korát, a megjelenítés szép és kellemes. Az élénk és vidám szineknek köszönhetően, a hangulatot könnyen átvesszük. A hátterek és az állóképek sokszor úgy néznek ki, mint ha önálló festmények, vagy rajzok lennének. Jó ránézni, tényleg szép.

A karakterdizájn szerencsére megmaradt a mangáénál, a kidolgozásuk nagyszerű és gyönyörű. Csodálatos formák és alakok vannak benne, de tényleg nekem nagyon bejött ez a fajta ábrázolásmód.

Egy felnőtt történet nem csak felnőtteknek. Én férfi létemre nagyon élveztem és bátran ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit menekülne a mindennapi stresszből és egy olyan animet nézne ami életörömöt sugall és a család szeretetét.

Összesítve : Aranyos és megható történet a felnőtté válásról és egy kislányról, aki szeretni akar és hogy szeressék. MAL 9 pont.

Ennyi.