Egy olyan világban, ahol a varázslat a mindennapi élet része Shikimori Kazuki , az Aoi Akadémián tanul ami a ifjú elit varázslótanoncok iskolája. De ő kilóg a sorból, míg mások életük során több százszor \ezerszer tudnak varázsolni, ő mindössze nyolc alakommal csinálhatja, ugyanis ha többször próbálja, akkor porrá lesz.
Ez persze meglátszik a többi osztálytársa és úgynevezett barátai hozzáállásán is, akik állandóan ugratják és tréfát űznek belőle, csak az iskolaorvos van tisztában azzal, hogy a fiú ugyan limitált, de hatalmas mágikus erőt birtokol.
Egy nap amikor hazamegy az iskolából varázslatmérés miatt, a szobájában egy lányt talál, aki a Miyama Yuunaként mutatkozik be és mint a menyasszonya, a fiú persze nem tudja mire vélni a dolgot, így elszalad, de ekkor feltűnik Kazetsubaki Kuriko, a gazdag és nagyon nőies lány és azonnal Kazuki nyakába veti magát, azután meg akarja erőszakolni.
Másnap kiderül, hogy nem ő a különleges hanem a génjei, hiszen az ősei mind óriási varázslók voltak és a gyermeke lehet a leges legnagyobb mind közül, éppen ezért a génjei aranyat érnek.
Megkezdődik hát a vadászat a kis fehér sejtekre .... és nem csak a két hölgynek kell a fiú.
Eredetileg Light Novelként indult 2001-ben, Tsukiji Toshihiko volt a szerző és Komatsu Eeji illusztrálta. Ezt követte a manga, ami annyiban volt csak más, hogy megváltozott az illusztrátor, Miyashita Miki vette át ezt a szerepet és nagy szerencsére a történet meghozta a sikert, így a mai napig jönnek ki új részek belőle. Az anime 2003 októberében indult a J.C. Staff munkájaként és 24 részes sorozatként.
Műfaját tekintve kőkemény ecchi vígjáték némi romantikával és a kötelező drámai részekkel. Altesti humor már csak a sztori miatt is van bőven, fanservice a fiúknak és idióta pillanatok , humoros és megható jelenetek a lányoknak.
A történet nincs túlbonyolítva, de ennek ellenére azért szolgál meglepetéssel bőven, sőt van benne egy elég nagy fordulat is, animében ilyet ritkán látni. Összefüggő epizódok mind tulajdonképpen, ugyanakkor függetlenek is egymástól, sok kis kaland egy fő cselekményvonallal.
A karakterek hozzák a sablon formát, megtalálható gazdag úri lány, szamuráj, gyermekkori barát, menyasszony, iskolanővér és még sok őröltebbnél őrültebb ember. Szerencsére a szereplők személyisége nem áll összhangban a kinézetükkel - legalábbis nagy részben - , így például Kuriko is sokkal érzékenyebb mint az elsőre látszik és Yuuna pedig sokkal erőszakosabb mint látszik. Érdekes személyiséggel vannak megáldva mindannyian, az egyik kedvencem Shino-sensei volt ebből a szempontból.
A hangok nagyon jól illeszkedtek a jelenetekhez, a zajok és effektek jól hallhatóak voltak és úgy szóltak és ahogy,az kell.
A szinkronért piros pont jár, tökéletes mint mindíg, de kiemelkedett közűlük néhány, ilyen : Takamori Yoshino (Shino), Noda Junko (Iba), Matsuoka Yuki (Kuriko), Inokuchi Yuka (Rin).
A zene néhol furcsa, néhol olyan szintis hepis és néhol meg fantasztikus, utóbbiak miatt meg is szereztem az Ost-ot és végighallgatva rájöttem, hogy az aláfestés így a jó, minden jelenethez, a megfelelő zene párosul. Ebből a szempontból dícséret illeti a két zeneszerzőt, illetve előadót, Korenaga Koichi -t és Sakai Ryo-t, azaz a 4Peace-t. Itt belehallgathattok.
Egyébként az opening jó kis rockos jpop nóta és az ending a szokásos visszafogott romantikus dallam, kimondottan kellemes.
A grafika az akkorihoz képest is nagyon szép. Élénk színek mindenhol, intenzív és lüktető ábrázolásmód, rendkívül élvezetes és nem csak a háttereknél illetve az állóképeknél. A chibik megint aranyosak nagyon.
A szereplők megrajzolásán meglátszik, hogy ecchihez készültek, így a fiúk nem annyira, de a lányok annál inkább ki vannak dolgozva és minden téren. Ráadásul itt szükség is volt erre, mert nem egy olyan rész volt, ahol elő elővillant szándékosan, vagy éppen akaratlanul valamelyik testrész.
Maguk a varázslatok is csodásan vannak animálva, de nem vitték persze túlzásba ennek oka az volt, hogy a hangsúlyt nem ez kapta, hanem a ... értem?
Nem egy mindent felülmúló alkotás, de ebben a műfajban nagyon ott van és ahogy halottam nem csak nekem volt ekkora élmény, más szerint is egy meghatározó darab az ecchik között. Egyetlen negatívumot találtam benne, Yuuna féltékenykedése csak néhányszor aranyos, utána már idegesítő, de lehet hogy csak nekem. Emellett viszont csakis pozitívumokat tudnék felsorolni.
Összesítve : Vígjátéknak tökéletes választás lehet, de akár tartalmasabb szórakozásként is elmegy, senki ne várjon tőle világrengető gondolatokat, filmes fordulatokat, lenyűgöző történetet, ez csak szórakoztatni akar és azt példásan teszi. MAL 9 pont.
Ennyi.