Daichi Kakeru egy nem éppen átlagos középiskolás fiú, akiben dúl a női nem iránt érzett olthatatlan perverz vágyakozás, és az üres üdítős dobozok gyűjtésének szenvedélye. Éppen az utóbbi miatt változik meg gyökeresen az élete.

Egy nap vesz egy dinnyés ízű üdítőt és amikor beleiszik, az átváltozik egy szőke lánnyá - merőben romantikus módon egy csók keretében. Elmondása szerint nincs egyedül, többen is vannak és ezután Kakerut tekinti a gazdájának.

Innen indul közös életük, mely során barátokra és ellenségekre is lelnek, miközben örültebbnél őrültebb kalandokat élnek át.

Az eredetileg Light Novel-ként indult történet 2007-ben indult, eddig 7 kötetet élt meg, és akárcsak a 2008-ban indult manga, még mindig tart. 2009-ben a  Brain's Base stúdió keze közül került ki az animeváltozat, ami a maga 12 epizódjával elég rövid, de tervben van és nemsokára készül is még egy OVA mellé.

Műfaját tekintve romantikus vígjáték, egy kis ecchi beütéssel, sok poénnal, harccal és idióta karakterekkel, és csöppnyi drámával.

Mert azokból van sok, itt van mindjárt főszereplőnk, aki önmagában elég fura, de akad itt még, egy teljesen száz százalékosan yaoi, illetve egy ugyanannyira yuri szereplő, van még boszorkány, egy fiú nulla jelenléttel, stb.

Hangok, a mai színvonalnak megfelelnek, a zene pedig itt elhanyagolható tényező. Noha a Nijine célja valószínűleg nem ez volt.

A szinkron, a szokásos. Fukuyama Jun Daichi Kakeruként remek, lehengerlően hozza a szexmániás fiú szerepét, ugyanígy Okiayu Ryotaroa meleg minden férfit szerető karakterével visz az őrületbe minket, a sok nevetéstől.

A grafika megfelel a kornak, se nem szebb se nem rondább, mint bármelyik mai anime, a harcok alatt a látvány szintén átlagos, de élvezhető persze.

Saját véleményem, hogy a drámai részt a közepénél nagyon nem kellett volna erőltetni, ennek ellenére szórakoztató a sorozat. A sok beteg poén és őrült szereplők miatt is MAL 7 pont.

Ennyi.